KUBATOV GÁBOR: A FIDESZBEN VANNAK OLYANOK, AKIK SZERINT FURAKODÁSSAL LEHET ELÉRNI VALAMIT

Kubatov Gábor, a Fidesz frissen megválasztott alelnöke tisztában van vele, hogy politikai pályafutása csúcsára ért. Szerinte Angela Merkel rossz úton jár, a Liget-projekt világszínvonalú, Budapest a rendszerváltás óta soha nem látott mértékben fejlődött, a tanárok pedig inkább köszönettel tartoznak a kormányzatnak, míg egyesek közülük hangosan akarnak zavart kelteni... A migráns-ügy kapcsán beszél a „feketeöves csávókról” és Európa sötét jövőképéről. Háromrészes interjúnkban igyekeztünk megrajzolni az idén ötven éves politikus pályáját és arcát.


Hogyan keveredett a Fideszbe, hiszen 2002-ben – amit egy későbbi interjúban élete nagy szégyenfoltjának említett – még el sem ment el választani.

2002-ben én nem ismertem egyetlenegy fideszes politikust sem. Nemhogy polgármestert, még külső bizottsági tagot sem. Egyszerűen akkor jó volt élni, álmodni, remélni. Emlékszem, mikor a feleségemmel átmentünk a határon Hegyeshalomnál, már ráztam az öklöm az autóban, és mondtam, hogy mindjárt utolérünk benneteket. És mindenki azt mondta, hogy a Fidesz 10 százalék előnnyel vezeti a közvélemény kutatásokat, igaz, azóta már Kovács Laci bácsitól tudjuk, hogy nem közvélemény kutatást kell nyerni…

…hanem választást.

A 2002-es választások előtt mindenki azt mondta, hogy ez most már megvan. A feleségemmel fölültünk egy repülőre, és az első forduló idején éppen Délkelet-Ázsiában voltunk. A haverjaim persze küldték az sms-eket, hogy dráma van, néztem a híreket az interneten. A második fordulóra visszaértünk már, de nálunk az már nem volt, mert Soroksáron Hiller István első körben nyert. Én ott abba majdnem belehaltam. És amikor kiderült, hogy még a nagy erőfeszítés ellenére sem sikerült nyernie a polgári világnak, akkor elhatároztam, hogy aktivizálnom kell magam, és küzdeni az ellen, ami ránk vár, mert mindenki sejtette, tudta mi fog következni, hogy például az SZDSZ milyen oktatásügyet szeretne. Arra gondoltam, hogy az én gyerekeimet ne az ő elveik mentén tanítsák, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy egy más értékrendű oktatás legyen Magyarországon. Elkezdtünk dolgozni polgári körök összehívásán, nem voltam rest, elmentem Hende Csabához, hogy Soroksáron is mindenféleképpen csináljunk, mert szeretném tudni, hogy kik gondolkodnak  világról hasonlóan, kik azok, akik készek cselekedni azért, hogy egy jobb, tisztességesebb országban éljünk. Marha érdekes volt, mert például a szomszédomról, aki a műhelyünk mellett lakott – mi az édesapámmal minden reggel lesöpörtük az utcát, mindig köszöntünk, hogy „szevasz Jóska bácsi, sziasztok Kubatovok” – is kiderült, hogy ő is polgári értékrendű. De addig nem is gondoltuk volna, hogy a polgári körben ismerjük meg így egymást. Aztán nagyon rossz szervezeti állapotban volt nálunk a Fidelitas. Időpontot kértem Gyürk Andrishoz, és mondtam neki, hogy „András, kellene nekünk Fidelitas”. Elmondta, hogy milyen módon lehetne aktivizálni, szerinte hogyan kellene újjáépíteni. De akkor még ott a Fidesz más kezében volt, olyan vezetőében, aki nagyon jóban volt a kerület szocialista polgármesterével. És szerintem nekünk nem ez lett volna a dolgunk, hogy a szocialisták kegyeit keressük, hanem hogy ellenzékként viselkedjünk. Végül újjáalakították a csoportot, és a szervezésére, vezetésére engem kértek föl. Én nem akartam ezt az egészet, de a Gyürk eljött hozzám és azt mondta, hogy szerinte én vagyok az ideális személy erre a feladatra.

Nem is volt Fidesz-tag?

Nem, akkor léptem be, 2004-ben.

És egyből csoportvezető lett. Villámkarrier.

Igen, igen. De nem ez volt a cél. A Fideszben azért van egy mondás: „Ha valami nagyon akarsz lenni, akkor valószínű, hogy az nem leszel”. Hogy nem tolakodni kell, meg tudatos karriert építeni. Nem. Szolgálni kell, dolgozni, és abból lehet bármi, de abból nem, hogy te furakodsz. És látom, akad azért néhány  olyan  politikus a párton belül, aki azt gondolja, hogy a furakodásból majd el lehet érni valamit – és nem veszik észre, hogy  nem. S akkor ott Soroksáron elkezdtük aktívan Fideszben politizálni. Az önkormányzatban csak egy képviselőnk volt, de én bejártam minden testületi ülésre, holott semmilyen titulusom nem volt az önkormányzatban. Nagyon idegesítő volt a szociknak ez. Újságot adtunk ki, a nyomukban voltunk minden percben. De Soroksáron a Fidesznek még nem sikerült áttörni, még várat magára, hogy egyszer majd mi is megmutathassuk, hogy miként tudunk várost vezetni.

"Miért nem próbálod meg Viktor azt a Kubatov nevű gyereket?"

2004-ben lesz Fidesz tag, és nem sokkal később pártigazgató. Hihetetlen emelkedés. Mit tud, amit 40 ezer másik párttag nem?

Csináltuk a soroksári polgári körös világot, és kitaláltunk egy olyan know how-t, amit most csinálunk országosan. A polgári estékre meghívtunk politikusokat, meg szakpolitikusokat, beszélgettünk a politikáról, és persze szomorkodtunk sokat és akkor utána nálunk, mindig más emberekkel leültünk kicsit vacsorázni. Gyönyörű időszaka a politikának, amikor így közösséget tudsz építeni. Amikor a Fideszben úgy 2004 környékén kezdődött az az átalakulás, hogy más vezetési struktúra lett, egy regionális igazgatói rendszert építettek ki  a „kápók”, vagy „az elnök fülei”,  vezetésével. Akkor én az egyik "fül" lettem. Hatalmas feladat volt, mert a IX. kerület, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Soroksár, tehát egy csomó balos hely került hozzánk.  Úgy választottak ki, hogy Kupper Andris, Selmeczi Gabi keresték azt az embert, aki ezt meg tudja csinálni és akkor mondták az elnöknek, hogy „miért nem próbálod meg Viktor azt a Kubatov nevű gyereket”? Én Orbán Viktorral addig nem találkoztam soha. És egyszer csak ott találtam magam egy teremben egy értekezleten egy olyan emberrel, akivel a kézfogás is megtisztelő lett volna. Ültem a Szentkirályi utca lovagtermében, szemben a miniszterelnökkel, aki bejött és csak annyit mondott: helló Gábor! Nem is tudtam, hogy tegezzem vagy magázzam valójában. Ez volt a következő lépcső, majd aztán kerestek a 2006-os kampányba egy mozgósításért felelős embert. Ez egy külön kampányszakasz. Szerintem egy döntő változás volt a Fidesz politikai attitűdjében: közel kell menni az emberekhez, velük együtt, közösen kell dönteni. És aztán, amikor 2006-ban az önkormányzati választások előtt pártigazgatót keresett a miniszterelnök, akkor rám gondolt: először csak kampányigazgató lettem, és a kampány után pedig azt mondta, hogy akkor legyek én a szervezetért felelős ember – ezt Nyugat-Európában a pártfőtitkár –, azaz az elnökség döntéseit kell közvetíteni és végrehajtatni a teljes szervezettel.

De most bekerült az elnökségbe. Akarta vagy mondták?

Mondjuk azt, hogy nem ugrottam el a feladat elől. Kellő szerénységgel azt mondhatom, hogy konszenzus volt, a jelölésemet illetően.  Én azzal pontosan tisztában vagyok, hogy a politikai karrierem csúcsára értem. Engem nem nagyon érdekel az államigazgatás.  Az a fajta kormányzati komfort – ami minden kormányzat része –, az nem az én világom. Minisztériumok, apparátus, kék villogós autók stb... Mindig is szerettem a szervezettel foglalkozni, azt építeni, azon belül is az organizációt vagy a szervezettséget növelni. De nem akarok álszerény lenni: nagyon jól esett a bizalom.

Ügyvezető alelnök lesz?

Nem tudom, azt majd eldönti az elnökség.

Csak azért, mert – gondoljuk – azzal azért tisztában van, hogy ez már nem a Polgárok Háza, hanem a Polgárok Hazája szint. Komoly különbség a feladatokban.

Természetesen. Sokkal nagyobb feladat, sokkal több munka, és óriási felelősség is.

Viszont ritkán nyilatkozik, most mégis megteszi. Miért?

Őszintén? Néha belőlem is kikívánkoznak gondolatok, érzések, amelyeket jó másokkal is megosztani. De azt gondolom ennél sokkal fontosabb, hogy tudják ki vagy, milyen ember vagy te, aki a Fideszt irányítani szeretnéd. A Fidesz egy nagy párt, 40.000 taggal. Nincs mindegyikükkel személyes ismeretségem, ezért aztán ők újságot, internetet olvasnak, riportokat néznek meg, és abból azért valami képük kialakul, hogy ez a Kubatov ilyen, olyan, amolyan ember. És szerintem ezért szükség van arra, hogy elmondd a te véleményedet a világról, hogy neked mit jelent a Fidesz, mit jelent a hazád, mit jelent ez a szolgálat. Fontos, hogy ezt tudják és ismerjék.

(Folytatjuk. A második részben szó lesz pedagógusokról, Angela Merkelről és Gyurcsány Ferencről, valamint arról, hogy rasszista-e az index.hu)

Címkék: politika, közélet
http://interju.blogstar.hu/./pages/interju/contents/blog/24907/pics/lead_800x600.jpg
politika,közélet
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?