Kínai piac: csak a dicsőség megfizethetetlen

Dzsudzsák Balázst Kínába adhatják el, Nikolics Nemanjáért lengyel lapértesülések szerint jelentős összeget fizetnének az ázsiai országból a lengyel Légiának. Mellettük is világsztárok neveivel dobálóznak a kínai klubok. Dénes Ferenc sportközgazdásszal kerestük az okait a kínai nyitásnak.

Mi állhat a hátterében annak, hogy egyre aktívabbak a kínai klubok a nemzetközi átigazolási piacon?

Hatalmi presztízs – mondta Dénes Ferenc sportközgazdász. – Kína az elmúlt tíz évben óriási erőfeszítéseket tesz a sport terén és ez politikai erődemonstráció is. A sport globalizálta a világot. Ez mindenki számára könnyebben elérhető, mint mondjuk a filmek, a színház, vagy a zene, mert ezek a kulturális különbségek miatt nem mindenki számára jelentik ugyanazt. Ha jelen akarsz lenni a világban, akkor a sportot kell fejleszteni. Tényezők vagyunk? Abban az esetben igen, ha a futballban is jelen vagyunk.

Ehhez azért nem kevés pénz kell.

Egy szegény kínai oligarcha meg tudja venni fél Európát... Vagyis ebben a tekintetben sem állnak rosszul. Az ország méretei miatt nagy pénzek mozoghatnak, innen nézve sokan bele sem tudnak gondolni, mi van ott. Vegyünk egy egyszerű példát: Sanghaj lakossága 30 millió fő, vagyis háromszor annyi, mint Magyarországé. El tudjuk képzelni, hogy mi lehet ott egy városi kispályás bajnokságon? Szóval a politika ösztönzőleg hat, pénz pedig van.

Mindent meg lehet venni?

Nyilván Lewandowski számára jelentős tényező, hogy jelen legyen a futballban, vagyis számára fontos a dicsőség, ez pedig nem megfizethető. Az már más kérdés, hogy mondjuk 33-34 éves korban más szempontok kerülnek inkább előtérbe.

Milyen a kínai bajnokság?

Az első osztály mérkőzéseit, átlagosan többen nézik a stadionokban, mint az olasz élvonal találkozóit. Nincsenek üres lelátók, hanem 18-20 ezer ember vesz jegyet. Ez azért elég beszédes adat. Tíz évvel ezelőtt 100 ezer gyerek futballozott akadémiákon. A nagy számok törvénye alapján ennyiből kikerül egy-egy komolyabb tehetség. Az más kérdés, hogy a mi értelmezésünkben vett futballkultúra hiányzik, de a kínai labdarúgásnak vannak tartalékai.

Úgy képzeljük el a kínai futballt, mint a rendszerváltozás előtti magyart, vagyis az állam áll a csapatok mögött?

Magáncégek vállalnak szerepet a labdarúgásban, de a politika azért rajta tartja a kezét a vállalkozásokon. Mondjuk úgy, hogy kvázi magáncégekről van szó.

Egy európai futballistának szabad Kínába igazolnia?

Megtiltani nem lehet... A kérdés az, hogy ésszerű-e? Sok mindent kell mérlegelni. Például azt, hogy milyen jövedelmet tudhatunk magunkénak, a Kínába igazolással. Számba kell venni a kockázati tényezőket is. Az esetleges sérülések, az előrelépés esélyét. Azt is figyelembe kell venni, hogy a futballista a karrier végén honnan vonul vissza. Bár az nem biztos, hogy hátrány lesz, ha a kínai piac ismeretével fejezi be egy játékos a pályafutását, mert a civil életben ennek lehet majd jó hatása. Olyan menedzser kétezer van, aki tisztában az európai lehetőségekkel. Az ázsiait sokkal kevesebben ismerik.

Van visszaút Európába annak a labdarúgónak, aki Kínába igazol.

Még nincs, de tíz év múlva akár még lehet is. 

Címkék: sport
http://interju.blogstar.hu/./pages/interju/contents/blog/25093/pics/lead_800x600.jpg
sport
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?